Amíg vársz ez is érdekelhet:
Mint korábban, két vezetési mód áll rendelkezésre: Eco és Sport. Az előző Niro Eco módja túlságosan lassú gázreakcióval rendelkezett, de ezt most javították. A dupla kuplungos váltó, bár konvencionális – nincs hátramenet, azt az elektromos motor végzi –, ezúttal nem hátrány. Hat sebességfokozatával nem ér el olyan simaságot, mint például a HR-V vagy a C-HR, de közvetlenebb és természetesebb vezetési élményt nyújt, mind a japán riválisokhoz, mind a Renault E-Tech megoldásához képest. Ha igazán dinamikus, azonnali reakciókra vágyik az ember, akkor inkább egy mild-hibrid vagy tisztán benzines változatot érdemes választani, mert a Niro hibrid váltója lassan vált vissza, ha több erőt kérünk.
A Niro PHEV kiszámíthatóan kellemes és kifinomult vezetési módot kínál. A motor indulásakor alig hallani zúgást, sőt, akár meglepően gyorsan is elindulhatunk, annak ellenére, hogy a 0-62 mérföld/óra gyorsulási idő viszonylag nyugodt, 9,6 másodperc. A benzines motor beindulásakor azonban eléggé hallható egy lüktetés, bár a rezgés minimális, és a motor viszonylag csendes marad, amíg nem pörgetjük túl erősen. Az ember pedig nem is nagyon hajlamos erre, mert a hibrid változathoz képest a PHEV motorja durvábban és hangosabban szól, miközben nem ad jelentős gyorsulási előnyt. És még ha nem is számolunk ezzel a kissé csalódást keltő 1,6 literes motorral, ez az autó egyszerűen nem buzdít élénk, sportos vezetésre.