Amíg vársz ez is érdekelhet:
A Scenic kormányzása egy kis frusztráló lassúságot mutat középállásban, de összességében egy igazán kellemes crossover, amivel vezetni. Mivel nem túl erős a motorja, a vonóerő sosem probléma, ahogyan az elöl hajtott elektromos autók esetében gyakran előfordul, és a Renault passzív felfüggesztése meglepően jól végzi el a dolgát, tartva a karosszériát síkban kanyarodás közben.
Mivel elektromos, az autó tömegközéppontja nagyjából ugyanott van – ha nem alacsonyabban – mint amit egy hagyományos hatchbacknél várnánk, ami biztosítja a Scenic számára azt a könnyed magabiztosságot. Ha igazán elkezdesz haladni vele, talán még egy kis gázpedál-állítási lehetőséget is felfedezhetsz. Ezt nem azért említjük, mert feltétlenül szükséges egy Scenic E-Tech tulajdonos számára, hanem azért, mert ez jól mutatja, hogy a váz alapvetően jól van megtervezve, és van benne valami dicséretesen helyes.
Ugyanakkor ez a Renault nem marad le egyetlen motorról hajtott, hátsókerék-meghajtású riválisaitól sem. A Volkswagen Csoport különösen erős ezen a téren, és a VW ID 4 és a Skoda Enyaq mindketten egy csendesen kielégítő hátsókerék-meghajtású egyensúlyt kínálnak, amit meglepően hiányolunk a Scenicből. Valamilyen szinten ez pótolja azt a nyilvánvaló kormányzási érzés hiányát, amit az összes ilyen viszonylag nehéz (és így bőven segített) crossover mutat.
Kényelem és elszigeteltség
A Scenic nem hozza azt a rugózási minőséget, amit a francia családi autóktól sokan elvárnának – sem abszolút értelemben, sem osztályon belül. Nem egy kényelmetlen vagy udvariatlan családi autó, de a valódi vezetői élmény hiányában a kiemelkedő úttartás igazán aláhúzhatta volna a Scenic karakteres belső terét és meggyőző kinézetét.
A 20 colos kerekeken és a vékony oldalfalú gumikon tesztelt autónk néha erősebb ütődést kapott egy kátyúban, vagy egy kicsit túlérzékenyebbé vált a nem tökéletes aszfalton, így összességében inkább „jó”, mint „nagyon jó”.