Amíg vársz ez is érdekelhet:
A JLR (Jaguar Land Rover) finoman hibridizált Ingenium dízel négyhengerese még mindig mutat némi habozást a hajtásláncban, amikor csak épphogy elkezdjük nyomni a gázpedált – ez jellemzően akkor történik, amikor a rendszer éppen próbálja összehangolni az elektromos és belső égésű teljesítményforrásait. Az ilyen esetek viszonylag ritkák. A legtöbb helyzetben a motor erőteljes, jól érzékelhető középtartományú nyomatékot kínál, jó finomhangolással és az autó méretéhez képest figyelemre méltó gazdaságossággal. Vegyes használat mellett, könnyű terheléssel nem nehéz 4,7 l/100 km körüli fogyasztást (50 mpg) elérni.
Ez az enyhe hibridizációs szakasz érezhetően javította az ezen motorok nyomatékosságát az utakon, és az évek során a mechanikai szigetelés is fokozatosan fejlődött. (Az új XF például aktív zajkioltó rendszert használ, hogy csökkentse az utastérbe bejutó különféle zajok hatását az érzékeinkre.)
A dízelmotor start-stop rendszere zökkenőmentesen működik, vibráció és rángatás nélkül – annak ellenére, hogy egy viszonylag régi motoron alapul.
Közben a 2,0 literes benzinesek jobb és élénkebb gyorsulási teljesítményt kínálnak, ha valakinek ez a prioritás. Még az alap P250 változat is – 247 lóerővel és 365 Nm nyomatékkal – 6,5 másodperc alatt éri el a 100 km/h-t, végsebessége pedig 250 km/h. A legerősebb P300 változat 296 lóerővel ugyan csak 0,4 másodperccel gyorsabb 0-100 km/h-ra, de végsebessége megegyezik az alapváltozatéval.
