Az, hogy megtalálják a „fehér foltokat” a jelenleg telített kompakt crossover-piacon, mostanra sok autógyártó egyik fő céljává vált.
A Toyota azonban úgy tűnik, sikeresen rátalált erre a résre a C-HR esetében – egy stílusos crossover modell révén, amely a gyártó nemzetközi kínálatában több, korábban hétköznapibb ötajtós típust is leváltott.
A karosszéria oldalán húzódó formák képeken kissé túldíszítetteknek tűnhetnek, de élőben igazán izgalmassá teszik a C-HR megjelenését.
A modell külsejének sokrétű kialakítását részben az is magyarázza, hogy elődei meglehetősen különböző típusokat takartak – a hagyományos ferdehátúaktól egészen az alig ismert, rövid életű Urban Cruiser mini-egyterűig. A cél az volt, hogy a C-HR egyszerre idézze meg a kupék, ferdehátúak és crossoverek stíluselemeit.
Ez a megközelítés önmagában nem újdonság – a crossoverek lényege mindig is az volt, hogy átlépjék a hagyományos járműkategóriák határait –, mégis, első ránézésre úgy tűnik, hogy a C-HR ezt meggyőzőbben valósítja meg, mint a legtöbb riválisa.