Amíg vársz ez is érdekelhet:
Néha azonban a gyorsítás kissé erőtlennek érződik – különösen autópályára történő felhajtáskor vagy előzésnél. Ilyenkor a motor elég hangos tud lenni, jellegtelen zümmögéssel, ami gyakori mellékhatása a CVT-váltók alkalmazásának.
Egyenes vonalú gyorsulása megfelelő, de nem kiemelkedő: 60 mérföld/órás sebességet 9,6 másodperc alatt éri el. Ez lassabb, mint a Renault Clio hibrid (9,3 másodperc), de gyorsabb, mint a Toyota Yaris hibrid (9,7 másodperc).
A fékpedál lehetne egy kicsit határozottabb, tesztautónkban néha hosszúnak és szivacsosnak érződött, bár a regeneratív és hagyományos fékezés közötti átmenet jól sikerült.
Japánban – ahol Fit néven fut – a Jazz különösen népszerű a fiatal vásárlók körében, ám Európában, különösen az Egyesült Királyságban, sosem tudott igazán kapcsolatot teremteni a fiatalabb korosztállyal.
A Jazz MPV-szerű formavilága sosem nyerte el a fiatal, imázsérzékeny vásárlók tetszését – inkább az idősebb, nyugodtabb életstílusú réteg választása lett. A legújabb modell formaterve is arra utal, hogy a Honda valószínűleg elfogadta ezt a helyzetet.
A fényszóróegységben található sarló alakú LED-es nappali menetfény látványos részlet egy egyébként letisztult, sallangmentes külsőn. A fényszórók között elhelyezett Honda-embléma kék szegélye azt jelzi, hogy ez egy villamosított modell.
Bár méretében még mindig kisautónak számít, magas építése és nagy üvegfelületei miatt továbbra is megvan benne az MPV-jelleg. Összességében a dizájn tiszta, egyszerű és jóval kevésbé zsúfolt, mint az előző generációé.
Nem sok minden vonzza a tekintetet, bár a Crosstar tesztautónk határozottabb megjelenésű, mint az alapváltozat, az Elegance. Nincs igazán ütős látványvilága, de a Crosstar robusztusabb formavilága legalább némi karaktert kölcsönöz neki a Renault Clio és a Toyota Yaris riválisaival szemben. Az utcán valószínűleg nem fordulnak utána, de ettől még nem nevezhető csúnyának.