Úgy ballagnak ki a tehénkék világunkból, mint egykor Huszárik Zoltán lovai. A szatmári falvak csordái pótolhatatlanok lesznek. Összenőttek a tájjal, a faluval, az itteni emberekkel. Nélkülük üresek lesznek az óriási legelők, elhagyatottak a csendes kis istállók. Hajnalban nem lesz tehénbőgés, surrogó tej. Nem hallatszik a csordás ostordurrogtatása. Nem vegyül a harangszóba a kolompok hangja. Lassan örökre elballagnak a szatmári csordák.
A világ hírei egyben!
Sajnos elkopnak a Magyar értékek!
Nagyon köszi!
Én falun élek, még sem tudtam ezidáig, mit is jelentett ez a bizonyos „arany” a népnek.
Nagyon jó film, minden tiszteletem ezeké az embereké. Gyalázat amit velük és ezzel az egész országgal tettek. Amennyire tetszett a film, annyira fel is idegesített ez az egész. A megmaradt háztáji jószágot majd szépen leöletik a média által felfújt kergemarhakórra vagy madárinfluenzára hivatkozva, aztán marad a nagyüzemi csirke-marha jellegű gazdaságos ízű génkezelt szemét. Nem csoda hogy elnéptelenednek a falvak. Azt a feljelentgetős pojácát vasvillával kellene kikergetni a faluból.