1980 januárjában 7. osztályos voltam, amikor kaptam egy szovjet levelezőpajtást. Az orosztanárnőnk kiosztott mindenkinek egy cirill betűs borítékot azzal, hogy mostantól ő lesz a levelezőpajtásod. Szerencsém volt, mert lány volt és moszkvai. Három évig leveleztünk egymással, és bár soha nem találkoztunk, az összes levelét megőriztem. És most elhatároztam, hogy megkeresem, és filmet készítek arról, hogy kinek milyen gyerekkora volt a szocializmusban.
Tavaly láttam, érdekes film, kis betekintést nyújt a nyolcvanas évek emberének/gyermekének hétköznapjaiba!
Akkor épp itt az ideje leszednem
Nekem is voltak élményeim (negatív) abból a korszakból. Azért néztem meg.
tök jó, hogy ilyesmiket is meg lehet találni , köszönet.
Én is nagy köszönet mai napig gyüjtöm ezeket a boritékokat.