Egy XX. századi reneszánsz ember, Popper Péter azokat a kérdéseket veti fel a filmben, amelyekkel MI is naponta szembenézünk.
Kik vagyunk, honnan jöttünk, hol tartunk, merre megyünk?
Válaszai megfogalmazzák mindazt, amiről MI még csak dadogunk.
Ez a válasz sokszor megkérdőjelezhető, máskor ironikus vagy megrendítő,
egy biztos, mindig hiteles, érdekes, eredeti.
„Egész életemben borzasztóan szerettem volna hitetlen lenni.
Nagyon sokat megtettem érte, – nem sikerült.”
Tényleg büszkének kell lennünk rá! Igaz Magyar ember volt!
A szövegkörnyezetből kiragadva nem lehet eldönteni, hogy Popper Péternek magának mi volt a véleménye a vérfertőző kapcsolatokról. Az, hogy a már megtörtént eset nyomán kialakult helyzet kezelését mennyire találta megfelelőnek, szerintem erre a kérdésre nem ad választ.
„Popper Péter nem tartotta bűnnek a vérfertőző viszonyt